Az abszurd közéleti hírekre szakosodott magyar sajtófogyasztók azt gondolhatják, hogy már mindent láttak a kilátás nélküli kilátótól kezdve a víz nélküli csónakázón át a nyírmártonfalvi lombkoronasétányig, de a karcagi sámándob története még számukra is különleges erővel bírhat. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar leleményesség a plafont veri, ha a közpénzek „kreatív” elköltéséről” van szó. De honnan is kezdődött mindez?
Nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben a milánói világkiállításra készült el a már akkor nagy vitákat generáló alkotás, amit kétmilliárdért hoztak haza teljesen szakszerűtlen módon, a hóval, esővel szemben védtelenül a szabad ég alatt tartották, majd az acélszerkezet rozsdásodása és összességében az épület állapotának radikális romlása után a kormány elhatározta, hogy konferenciaközpontot, vagy sztyeppemúzeumot (!!) csinál belőle.
Szeptember végén mi is beszámoltunk arról, hogy az építkezésre vonatkozó szerződést módosították, még 270 millió forinttal emelkedtek a költségek – ezt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közölte.
Ha az eddigi összegeket kiszámoljuk, nettó négymilliárd jutott a világkiállításon bemutatott, sámándob formájú épületre, ami 2017-ben került a helyiek „nagy örömére” a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városba.
Hadházy szerint a karcagi sámándob egy jelkép lesz, jelképe annak, hogyan „herdáltuk el a és szórtuk szét ezeket a pénzeket”.
A karcagi polgármesteri hivatal úgy nyilatkozott, hogy a majdnem 300 milliós forrásbővítéshez nem kaptak segítséget az államtól, azt viszont nem árulták el, hogy akkor miből fogják ezt kifizetni. Egyébként ezzel ellentétes módon 4,43 milliárd forintot mégiscsak kapott tavaly a karcagi önkormányzat kulturális fejlesztési feladatok támogatására, a felhasználási célját ennek nem fejtették ki.
Ha a sámándob történetét olvasva arra a következtetésre jutnak, hogy a többségében fábol készült alkotás egyből tönkrement, ahogy visszakerült Magyarországra, azokat szeretnénk megnyugtatni, hogy a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint úgy, ahogy van, még külföldön szétrohadt az egész.
Sárkány hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett és az Integritás Hatóságot is megkereste, mert milliárdos lopásnak tartja a történteket. Ettől függetlenül meglepődnénk, ha a majdnem egy évtizede húzódó sámándobos bohózat emberi felelőseit valaha számonkérnék.
Karcag városa három jelentős közéleti szereplőt is adott az országnak, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési miniszterét, Fazekas Sándort, a jelenlegi pénzügyminisztert, Varga Mihályt, illetve a helyiek pénzével meglehetősen szabadosan gazdálkodó Bróker Marcsit.
Kép: Stefano Porta / MTI, Hadházy Ákos Facebook-oldala
